Tudod, hogy mely műanyagok jelentenek kockázatot az egészségre?

muanyagflakonokHa végiggondolod egy napodat, hogy hányféle helyzetben kerülsz kapcsolatba műanyagokkal, meglepő eredményre juthatsz. Észre sem vesszük a mindennapokban, hogy mennyire körbe vagyunk véve ezekkel az anyagokkal.

Talán nincs is olyan háztartás (az egészen kevés, kifejezetten erre figyelő kivételével), amelyben egyáltalán nem használjuk őket. Rengeteg élelmiszer kerül műanyag csomagolásba, melyek aztán általában használat után a szemétbe kerülnek.

Manapság természetesek körülöttünk ezek a tárgyak, ha dédszüleink, vagy a korábbi generációk feltámadnának, bizonyára furcsának találnák ezt.

Tudod-e, hogy ezek a műanyagok többfélék, és közülük vannak olyanok, amelyek használata finoman szólva is aggályos, mert rákkeltő vagy egyéb, egészségre káros anyagok oldódhatnak ki belőle? Észrevetted-e már, hogy mindegyiknek van egy saját száma? Tudod-e, melyik szám pontosan melyik típust jelöli?

Az alábbi idézet a Tudatos Vásárló honlapjáról származik.

“A számokat a műanyag doboz újrahasznosíthatóságát vagy újrahasználhatóságát jelző háromszögben kell keresnünk, és alatta vagy néha a számok helyén olvasható a műanyag nevének rövidítése. Az egytől hatig terjedő számok különböző polimer típusokat jelölnek:

1: PET/PETE – Polietilén-tereftalát
termékek: üdítős, ásványvizes flakonok, poharak, néhány háztartási- és tisztálkodószer flakonja

2: HDPE – Nagysűrűségű polietilén
termékek: játékok, tejes flakonok, mosószerek, tisztítószerek, samponok, motorolaj flakonjai

3. V vagy PVC – Polivinilklorid
termékek: csövek, palackok, háztartási olaj palackja

A világ második leggyakrabban használt műanyaga a PVC, és bizonyos esetekben élelmiszerek csomagolásaként is felhasználják, annak ellenére, hogy a vinilklorid, a PVC alapvető alkotóeleme ismert rákkeltő anyag. Előállításakor és elégetésekor dioxint bocsát ki, ami rákkeltő hatású és hormonzavarokat okozhat. Élelmiszerekkel érintkezve ftalátok és adipátok válnak ki belőle, ami forró és zsíros ételek esetén fokozottan érvényes.

4: LDPE – Kissűrűségű polietilén
termékek: fóliák, zacskók

5: PP – Polipropilén
termékek: palackok, joghurtos dobozok, krémsajtok, egyéb tejtermékek dobozai, mustáros, ketchupos flakonok, műanyag edények, tálcák, kulacsok, háztartási szerek flakonjai

2,4,5-ös típusopk: A kutatások döntő többsége azt mutatta ki, hogy ezeket használva nem jutnak rákkeltő és a hormonháztartást károsan befolyásoló anyagok az élelmiszerekbe.

6: PS – Polisztirol
termékek: kávéspoharak, élelmiszeres dobozok, joghurtok dobozai, egyéb tejtermékek dobozai

A polisztirol csomagolások is kockázatot jelenthetnek egészségünkre. Ez a műanyag jellemzően poharak, eldobható ételhordó edények és műanyag evőeszközök anyagában található meg. A polisztirolt tanácsos elkerülni, mert a vele érintkező élelmiszerekbe sztirol kerül. Ezt az anyagot a WHO nemzetközi rákkutató intézete lehetséges rákkeltő anyagként tartja számon, ami a hormonháztartásba is beleszólhat, és a termékenységet is befolyásolhatja.”

Elég rémisztőnek tűnik, ugye?

Mi tehát a megoldás? Nemcsak környezetünk érdekében és a szemétmennyiség csökkentése céljából, de saját jól felfogott érdekünkben is érdemes a műanyagokat, különösen pedig a pirossal jelzett fajtákat elkerülni.

Én hogyan csinálom?

Nem vásárolok üdítőitalokat, már csak az összetételük miatt sem.

Nem használom a széles körben elterjedt, mikrózható műanyag edényeket az ételmaradékok tárolására. Beszereztem olyan üvegedényeket, melyeknek csak a fedele műanyag, illetve a hagyományos láboskákban és kisfazékokban teszem el a maradékokat. Mivel nincs mikrónk, eleve nincs szükség ilyen edényre. Ha utazunk, akkor időnként használom őket, de rendszeresen semmiképpen.

Fagyasztás folyadékállagú termékeknél (pl húsleves): műanyag edényben fagyasztok, de sosem abban engedem ki, hanem egy kis meleg vízzel alulról rásegítek, hogy kijöjjön a formából, és ezután hagyom kiolvadni. Fontos, hogy sosem forrón teszem az edénybe a levest, hanem csak kihűlés után.

Előfordul, hogy ételfutártól rendelünk, műanyag dobozban érkező ételt, vagy munkahelyre viszi valaki a becsomagoltat, ahol aztán mikróban melegítik. Ekkor MINDEN ESETBEN kiveszem az edényből, és tányéron (gondolom, nem meglepő, hogy NEM műanyag tányéron, hanem rendes porcelánon) melegíttetem meg.

A fiúknak beszereztem (sajnos aranyáron, de legalább sokáig használható) rozsdamentes acél ivókulacsokat, ebben viszik a teát az iskolába. Létezik hőálló üveg belsejű kulacs is, de míg kisiskolások, nem mertem ezt bevállalni, talán majd később.

Üvegpohárból iszunk, nem műanyagból, forró folyadékot pedig kizárólag csészéből.

Most hirtelen ennyi jut eszembe, neked van még olyan praktika, amiről nem szóltam?

Vélemény, hozzászólás?

Annak érdekében, hogy a jobb felhasználói élményt tudjunk biztosítani, az oldalon cookie-kat használunk. Az oldalunk használatával, Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás