Káros kozmetikumok? Hogyan döntsünk helyesen?

Az alábbi bejegyzés nagy részét még Kriszti írta, de örömmel teszem közzé, ugyanis nagyon fontos dolgokra világít rá. Annak idején elhatároztuk, hogy elemezni fogunk egy-egy véletlenszerűen választott, kommersz kozmetikai terméket az összetevői alapján.

Ez eddig elmaradt, de ami késik, nem múlik, be fogom tervezni teendőim közé, mert rendkívül fontosnak érzem.

A választásnál ugyanis, ugyanúgy, ahogyan bármilyen választásnál, fontos, hogy a döntést alapos mérlegelés után hozzuk meg, és bizony nagyon fontos olyan dolgok is vannak a háttérben, amelyeknek nem ismerete nem mentesít a jövőbeli következmények alól.Életünk során megszámlálhatatlan döntést kell meghoznunk. Vannak kényszerhelyzetek és vannak szabad elhatározásból hozott döntések.A megfelelő választáshoz minden embernek információra van szüksége. Századunk média dömpingjében hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy minden információt megkapunk, amire csak szükségünk lehet. Azonban számos olyan iparág van, ahol a vállalatoknak nem céljuk, hogy az igazságot feltárva tájékoztassanak minket, hanem sokkal inkább, hogy elhitessenek velünk olyan dolgokat, amelyek miatt végül az ő termékeiket vásároljuk meg.

Mára már a kozmetikai iparágról is sajnálatosan elmondható, hogy olyan termékekkel halmoznak el minket, amelyekről elhitetik velünk, hogy gyors és csodálatos változást eredményeznek (hidratálnak, tisztítanak, fertőtlenítenek, puhítanak, selymessé tesznek, fiatalítanak, ránctalanítanak, fogyasztanak stb.), miközben a termékek valós összetevőinek és azok ránk gyakorolt hatásának elhallgatásával sokkal nagyobb kárt tesznek bennünk.

Ami ezekben a legveszélyesebb, hogy tájékozódni is nehéz. A folyamatos lobbik és kutatások miatt a méreganyagok listája is változik, egyre több szintetikus összetevőről derül ki, hogy káros mellékhatással járnak vagy erősen allergizálnak. Telnek az évek, sőt évtizedek úgy, hogy naponta többször, kilószámra visszük fel testfelületünkre ezeket az olcsó, ám annál egészségtelenebb anyagokat. Generációk nőnek fel a tévhitben. Szülők esnek a téves tömegtájékoztatás csapdájába. Hiszen melyik tudatos édesanya kenne kisbabájának puha és bársonyos bőrére olyan szert, amelynek akár csupán egyik összetevőjéről feketén-fehéren kiderül számára, hogy pl. idegméreg? Ki mosná „tisztára” fogait olyan fogkrémmel, amelyben első helyek között szerepel ugyanez a központi idegrendszerre hatás gyakorló szer? Ki mosna hajat olyan samponnal, amelynek egyik eleméről állatkísérletek során bizonyították, hogy mellékhatásként súlyos látászavart okoz? Felelősségteljes ember, aligha!

Ahhoz, hogy döntéseinket meghozzuk, valós és teljes körű információra van szükségünk. Szomorú, hogy az ehhez hasonló szereknek a listája mára szinte végtelen, az emberek sajnos mégsem sokat tudnak ezekről.

Tudjuk-e, hogy mi van a kozmetikumainkban, egyáltalán, mi mit jelent a csomagoláson?

Az összetevőlista rövidítése, amelyet ma már minden kozmetikai terméken fel kell tüntetni, az INCI.

Mit jelent ez?

INCI name (International Nomenclature of Cosmetic Ingredients), azaz az összetevők listája egy nemzetközileg elfogadott nevezéktan alapján.

Ez az a lista, amit vásárlás előtt minden kozmetikum esetében ugyanúgy el kell olvasni egy tudatos vásárlónak, mint az élelmiszerek összetevőlistáját.

Ezek a megnevezések nem magyar nevek, így a teljesen ártalmatlan összetevőknek is első olvasásra ijesztő megnevezéseik vannak, de némi gyakorlattal kapásból kiszúrhatóak azok a leggyakrabban előforduló, káros összetevők, melyekre semmi szüksége szervezetünknek.

Az összetevők listájáról fontos tudni, hogy a sorrend nagyon lényeges!

Az első helyen szereplő anyagok vannak legnagyobb mértékben jelen az adott kozmetikai termékben, míg tovább haladva a sorban az adott összetevők egyre kisebb arányban találhatóak meg. Bár szokták hangoztatni, hogy a sor végén levő anyagok már olyan kis mértékben vannak benne a késztermékben hogy azok gyakorlatilag már semmilyen hatással nincsenek az emberi szervezetre, fontos azt is megemlíteni, hogy bizonyos anyagoknál az adott anyag használatát éppen azért korlátozzák, mert nagyobb mértékben már kifejezetten és kimutathatóan károsak. Mindeközben arra vonatkozóan nemigen van információ, hogy egyes méreganyagok vagy allergének, amelyek arányát a szabályozás „minimálisra” redukálta, milyen hatással vannak ránk, ha azt naponta, akár többször is magunkra kenjük!

Egy hipermarket polcáról találomra levett az átlagos tusfürdőben pl. 27 felsorolt összetevőt olvashatunk. Valójában azonban ez nem igaz és sajnos nem tudjuk, hogy hány és egészen pontosan milyen alkotórészekből áll ez a bizonyos tisztálkodási szer.

Ennek oka, hogy a kozmetikai és egyéb (pl. háztartási tisztítószerek) iparágban széles körben felhasznált és csupán egy szóval jelölt „parfum” olyan összetevőt jelöl, amely valójában nagyon sok, akár százas nagyságrendű szintetikus alapanyagból áll. És ez az egy szóval jelölt „parfum” szinte kitörölhetetlenül körbevesz minket. Benne van a krémekben, tusfürdőkben, samponokban, babatisztálkodási szerekben, napozókrémekben, sminkszerekben, dezodorokban stb., de ott van a mosogatószerben, a mosóporban, az öblítőben, a légfrissítőben. Mivel az illatosításra használt „parfum” valódi összetevői kereskedelmi titoknak számítanak, ezért elegendő a cégeknek egyetlen összefoglaló szóval jelölni ezt a bizonytalan és gyakran inkább méregnek, de legalábbis erősen allergénnek minősülő keveréket. Sőt, ami a legijesztőbb, hogy azt a szintetikus illatanyag kombinációt, amelyet a szépségipari cégek kedvenc tusfürdőnkbe kevernek, többnyire egyáltalán nem ők gyártják. Olyan illatanyag előállításával foglalkozó cégektől vásárolják fel liter számra, amelyek arra szakosodtak, hogy több száz mesterséges alapanyagból előállítsanak számunkra finom illatú (ám egészségtelen és káros mellékhatást előidéző) dinnye, narancs, gyöngyvirág stb. illatot.

Így hát szembetaláljuk magunkat azzal a ténnyel, hogy nem csupán mi, a terméket felhasználók nem tudjuk, hogy valójában mit is kenünk magunkra, de könnyen meglehet, hogy magát a tusfürdőt gyártó cég sem tudja pontosan. És valljuk be őszintén: ez igazán ijesztő!

Itt ér véget Kriszti cikke.

Mi tehát a megoldás? A tudatos választás a kozmetikumok és takarítószerek tekintetében is.

Elsőre ijesztőnek tűnnek a megnevezések, de némi gyakorlattal minden megtanulható.

Többnyire itt is érvényes a “minél egyszerűbb, annál jobb” ökölszabály: nézzük át ilyen szemmel a háztartásunkban használt szereket, és szelektáljunk! Válasszunk néhány alapterméket, amiket előzetesen vessünk alá alapos vizsgálatnak!

Csak akkor engedjünk be új terméket, ha meggyőződtünk annak ártalmatlanságáról!

Szőrszálhasogatásnak tűnik? Lehet, hogy az. De én úgy gondolom, a saját magam, családom, gyerekeim és az ő leszármazottainak egészsége megér ennyit.

Mert ugyan gyakran nem (vagy nem szívesen) gondolunk bele, de döntéseink kihatással lesznek az utánunk következő generáció egészségére is!