Élelmiszereink adalékanyagai – a nátrium-glutamát (E 621), avagy a legismertebb ízfokozó

Nátrium-glutamát, ki az, aki e nevet nem ismeri? 

Nézzük, mit ír róla a Wikipédia!

A nátrium-glutamát (más néven MSG, mononátrium-glutamát vagy E621) a glutamisav nátriummal alkotott sója. Az egyik legáltalánosabban alkalmazott élelmiszer-adalékanyag.

Bár a hagyományos ázsiai konyha már régóta ízfokozóként alkalmazza, először csak 1907-ben izolálták. Tiszta állapotban fehér, kristályos port alkot, vízben vagy nyálban igen gyorsan oldódik, nátrium kationra és glutamát anionra válik szét (a glutamát a glutaminsav anionja).

Rendkívül széles körben alkalmazott ízfokozó. Legnagyobb mennyiségben hústartalmú vagy húsízű élelmiszerekben fordulhat elő, de más ízek kiemelésére, erősítésére is alkalmazzák. Előfordulhat leveskockákban, salátákban, felvágottakban, pácolt húsokban, chipsekben, fűszerkeverékekben (Vegeta!). Számos élelmiszerben (például szójaszósz) természetes úton fordul elő.
Számos forrás mellékhatásokról számol be (például az arra érzékenyeknél nyaki és hátfájást, gyengeséget, fejfájást, szapora szívdobogást okozhat, valamint némely források az egyik legveszélyesebb adalékanyagként említik), ugyanakkor az itt hivatkozott tudományos vizsgálatok nem mutattak semmiféle káros mellékhatást. 12 hetesnél fiatalabb csecsemők esetében fogyasztása nem ajánlott. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva.

A Tudatos Vásárló oldalán pedig a következő kiegészítést találom:

Régebben a glutaminsavat és a glutamátokat az úgynevezett „kínai étterem-szindróma” kialakulásával hozták összefüggésbe. Az érintettek fej- és végtagfájdalomra panaszkodtak, nyakuk érzéketlenné vált és émelyegtek a glutamát adalékanyagot tartalmazó ételek fogyasztása után. Az elméletet azonban nem sikerült igazolni.

Bár a tünetek felléphetnek, ha valaki rövid időn belül 10 grammnál több glutamátot fogyaszt, ezt a mennyiséget a gyakorlatban élelmiszerek fogyasztásával nem lehet elérni. Ezért inkább úgy vélik, hogy a tüneteket az arra érzékeny embereknél egyéb anyagoknak (pl. a hisztaminnak) az élelmiszerben levő glutamáttal együttesen kifejtett hatása idézi elő. Azt a vélekedést, amely szerint az adalékanyagként alkalmazott glutamátok felelősek lennének a központi idegrendszer bizonyos megbetegedéséért, mindeddig szintén nem tudták igazolni.

Saját meglátásaim:

Alapkérdés: miért van egyáltalán szükségünk ízfokozókra? Annyira el vagyunk már szokva az igazi, a valódi ízektől, hogy szükségét érezzük annak, hogy fokozzuk azokat?

Valószínűnek tartom, hogy ez megint az élelmiszeripar egyik olyan trükkje, amit annak érdekében alkalmaz, hogy a kevésbé ízleteset könnyebben eladhatóvá tegye. És mivel hozzászokást eredményez, hűségessé teszi a fogyasztóját, hiszen aki megkóstolta már az intenzívebb ízű készítményt, annak egy esetleg egyszerűbb változat nem annyira ízlik.

Gondolom, mindenkinek van olyan ismerőse, aki rendszeresen használ Vegetát (vagy ennek más márkájú változatát). Javaslom, hogy nézze meg mindenki a csomagolását, hogy mit tartalmaz. Gondolom, ezen bevezető után nem árulok el titkot, hogy természetesen ízfokozó is van benne. Bár ha figyelmesek vagyunk, létezik már olyan változat is, amiben nincsen ízfokozó, na, olyat vegyünk, ha semmiképpen nem tudunk lemondani a szerről. De én már évek óta a saját eltevésű nyers vegetámat használom, és tökéletesen bevált (a recept itt a blogban megtalálható). Van olyan, aki a szárított zöldségkeverékre (saját szárítású vagy bolti, natúr vega-mix néven kapható pl) esküszik, nekem ez vált be legjobban.

Leveskockát sem használok rendszeresen, ha nagyon ritkán mégis, akkor a DMben kapható olyan (bioboltban is van, de ez a legolcsóbb), amiben nincs ízfokozó.

Vegyük a fáradságot, olvassuk egyszer végig vásárláskor a felvágottak összetevőit. Garantálom, hogy el fogunk tőlük rémülni. Lehet, hogy egyszer írok egy posztot egy ilyen lista kielemezéséről is. A rengeteg egyéb adalék ugyanis külön bejegyzés témája lehet, amikre megint semmi szüksége a szervezetünknek.

Végkövetkeztetés: amiről nem egyértelműen bizonyított, hogy ártalmas, de az biztos, hogy haszna nincsen, azt  nem használom és nem fogyasztom. Pont.

Így vagyok a nátrium-glutamátos élelmiszerekkel is.

Gondosan elolvasok minden címkét, és az ilyenek nem kerülnek bele a kosaramba.

 

Vélemény, hozzászólás?

Annak érdekében, hogy a jobb felhasználói élményt tudjunk biztosítani, az oldalon cookie-kat használunk. Az oldalunk használatával, Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás