Egészséges bélflóra, erős immunrendszer – a probiotikumokról 2.

A bélflórát és a probiotikumokat károsan befolyásoló tényezők

Az emberi bélflóra egészséges egyensúlyát és az emberbarát probiotikumokat számos tényező befolyásolhatja károsan. Ezek közül a legfontosabbaknak az étrendünkben szereplő ételeket, az antibiotikumokat és az elszenvedett – feszültséget és szorongást okozó – stresszeket tartjuk.

Sokféle gyógyszer károsíthatja a probiotikus flórát. Legnyilvánvalóbban az antibiotikumok, a mellékvesekéreg által termelt szteroid hormonok (elsősorban a glükokortikoidok, például a természetes kortizol vagy a szintetikus gyógyszerként alkalmazott prednizon vagy prednizolon), valamint az immunválaszt gyengítő (immunszupresszív) hatású és a kemoterápiás szerek.

Amikor antibiotikumok segítségével próbálunk megküzdeni a szervezetünket megtámadó kórokozó baktériumokkal,  amelyek megfertőznek bennünket, a bélflóra mindig jelentősen károsodik. Különösen veszélyesek ebből a szempontból az egyre elterjedtebben alkalmazott széles spektrumú antibiotikumok, melyek egyszerre sokféle baktériumot pusztítanak el, nem téve különbséget a kórokozók és a normális flórát alkotó mikrobák között. Az antibiotikumok életet menthetnek, de helyes felhasználásukhoz alkalmazásuk hátrányait is ismernünk kell: nemcsak megbontják a szájüreg, az orrjáratok, a gyomor-béltraktus, a hüvely és a bőr normál flórájának egyensúlyát, de esetenként szinte teljesen kipusztíthatják az ott élő baktériumokat.

A baktériumok egyensúlyának megszűnését diszbakteriózisnak (vagy diszbiózisnak) nevezzük. A diszbakteriózis számos kórállapot forrása lehet, ugyanis a nemkívánatos vagy kórokozó baktériumok és gombák (köztük elsősorban a Candida-fajok) elszaporodása működészavarokhoz vagy szervkárosodáshoz vezethet.

Kevesen tudják, hogy ha nagyüzemileg tenyésztett állatok (szárnyasok, marha, sertés stb.) húsát fogyasztjuk, a húsban a tenyésztés során alkalmazott és felhalmozódó antibiotikumok milliószámra pusztítják bennünk az egészséges milliőt alkotó baktériumokat.

Károsítja a bélflórát minden olyan állapot, amely a gyomor és a bélrendszer normális működését befolyásolja és veszélyezteti, például a dohányzás, a stressz és az egészségtelen, helytelen táplálkozás, bármely okú gyomor- bélgyulladás, a belek toxikus állapota, a székrekedés vagy a hasmenés.

A helytelen táplálkozás probiotikumokat leginkább hátrányosan befolyásoló összetevői a zsírban és cukorban gazdag étrend, a mértéktelen alkoholfogyasztás és a környezetszennyező anyagok (rovarirtó szerek, petrolkémiai vegyületek, nehézfémek, adalékanyagok) bevitele az étellel. A dohányzás és a stressz-szituációt teremtő érzelmi feszültségek nagymértékben károsíthatják a bélrendszer mikrobáit és a flóra összetételét.

Aki rendszeresen klórozott csapvizet iszik, jól teszi, ha pótlásként probiotikumokat vagy probiotikus készítményeket fogyaszt. A klórozott víz ugyanis jelentősen csökkenti a gyomor-bélcsatorna probiotikus baktériumainak számarányát, minden pohár víz elfogyasztása után több millió, a szervezetet támogató baktérium pusztul el testében.

Ha a gyomorsav termelése csökken – például betegség vagy a savtermelést csökkentő gyógyszerek használata következtében – , változik a bélflóra. Meg kell említenünk azonban, hogy az életkor előrehaladtával a savtermelés normálisan is csökken.

A gyomor- bélrendszer nyálkahártyájának többnyire gyulladás okozta sérülései (szájnyálkahártya- , nyelv-, gyomornyálkahártya-, vékony- és vastagbél- gyulladás) a helyi védekezőrendszer csökkenése és a gyulladásos válasz károsodása révén befolyásolja hátrányosan a baktérium-összetételt és a probiotikumokat.

Tudnunk kell, hogy a probiotikumok relatív vagy abszolút hiánya előbb vagy utóbb rendszerint a gyomor- bélrendszer károsodását eredményezi.

Egyes krónikus betegségek, mint például a cukorbetegség, a krónikus májbetegségek (pl májzsugor), a veseelégtelenség és az alkoholizmus erőteljesen zavarják a probiotikus baktériumok egyensúlyát, és károsítják a korábban egészséges tápcsatorna-flórát.

A Röntgen-sugárzás és az egyéb ionizáló sugárzások, a szervezet védekező rendszerének gyengülése (immunkárosodás), illetve bármely elhúzódó súlyos betegség egyaránt károsítják a probiotikus baktériumtörzsek egyensúlyát, számarányát és életterét.

 

Mire figyeljünk probiotikus készítmények vásárlása esetén?

1. Lehetőleg olyan terméket használjunk, amelyben többféle mikroorganizmus található.

2. Olyan terméket válasszunk, amelyeknél a probiotikumok felsorolása tartalmazza az organizmusok teljes nevét (nemzetség és faj, pl Bifidobacterium bifidum), és kerüljük a csak általános összetétellel megjelölt (pl laktobacillusok) termékeket.

3. Ellenőrizzük, hogy garantálják-e adagonként (kapszula, por, tasak stb.) a probiotikumok mennyiségét!

4. Általánosságban nem tartják célszerűnek a probiotikumok tabletta formájában történő alkalmazását, a tabletta gyártási folyamata ugyanis károsíthatja a baktériumok élet-és szaporodó képességét. Az oldatban és zselatinos kapszulában forgalmazott probiotikumokkal szemben is akadnak ellenérzések, mivel a nagy nedvességtartalom következtében a probiotikumok hatékonyságukat gyorsabban elveszítik, mint por vagy kapszula formájában. Legjobb tehát, ha a probiotikumokat vízben oldható por, granulátum vagy kapszula formájában alkalmazzuk, bár a technológia fejlődése a korábban nem javasolt formulák elterjedését (pl tabletták) is előmozdították.

5. Kedvező, ha a probiotikus készítmény egyben prebiotikumot is tartalmaz, tehát táplálékot a baktériumok számára – ezt a készítmény felirata tartalmazza.

6. Tudnunk kell, hogy a terméket hűtőszekrényben kell-e tárolni, és ha nem, milyen hőmérsékleten, és meddig őrzi meg a szavatosságát.

7. Szavatossági időn túli készítményt ne használjunk!

8. Tejfehérje-és laktózérzékenyek ne fogyasszanak tejtermékben forgalmazott baktériumokat.

9. A probiotikumokat soha se fogyasszuk frissen csapolt klórozott csapvízzel vagy túl forró, esetleg túl hideg folyadékkal, mert ezek a baktériumok életképességét azonnal drasztikusan csökkentik. Leghelyesebb a szobahőmérsékletű vagy langyos folyadék (forralt víz vagy szénsavmentes ásványvíz), esetleg joghurt vagy kefír használata.

10. Mindig vegyük figyelembe a szer alkalmazási előiratát, tehát hogy étkezés előtt, alatt vagy után kell bevenni.

11. Soha ne vegyünk be probiotikumot antibiotikummal együtt! Az antibiotikum és a probiotikum alkalmazása között legalább 3-4 óra teljen el!

12. Terhesség, csökkent működésű immunrendszer, csecsemő és kisgyermekkor esetében probiotikumok alkalmazása előtt konzultáljunk kezelőorvosunkkal!

A könyv elolvasása óta a fiaimnak folyamatosan adok probiotikumot, az itthon kapható készítmények közül ár-érték arányban és beltartalom szempontjából szerintem a Bio-Kult márkanevű készítmény a nyerő.

Ezen kívül, ahogyan már korábban is írtam, folyamatosan savanyítok itthon zöldségeket, és minden nap fogyasztjuk őket. Vigyázat, a fermentált savanyúság annyira finom, hogy függővé válik tőlük az ember, de ez a függőség egészséges függőség 🙂

 A cikk részleteket tartalmazott az alábbi könyvből:
A probiotikumok – A jó egészség és a hosszú élet titka?

Dr. Pitlik Ervin, Biofil Egészségkönyvek 2007

Vélemény, hozzászólás?

Annak érdekében, hogy a jobb felhasználói élményt tudjunk biztosítani, az oldalon cookie-kat használunk. Az oldalunk használatával, Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás